Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?
A jól ismert magyar filmes történet után, amikor a 30-as főhősnő elsétál a spermabankba apukát találni, sokan gondolták azt: miért ne? Ám hamar szembesültek a valósággal, egészséges fiatal nőként senki nem vehet részt Magyarországon reprodukciós eljárásban.
Az új Ptk. Családjogi Könyvének javaslatából az elfogadás előtt kikerült az a szakasz, amely alapján a bíró egy gyermek-elhelyezési per esetén közös felügyeleti jogot ítélhetett volna a szülőknek. Miért? Erre elfogadható magyarázat nincs!
A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása a jelenleg hatályos családjogi törvényben igen hiányos, sokan erre fogják, hogy alkalmazása nem terjedt el. Én a fő problémát abban látom, hogy kizárólag a „tulajdonközösségi rendszerben” mozog biztonsággal egy magyar jogász. A vagyonelkülönülési rezsim, az eredményszemléletű rezsim, a korlátozott vagy az univerzális vagyonközösségi rezsimek ismeretlen területek, sem az anyagi jog nem szabályozza, sem a bírói gyakorlat nem alakított ki világos határokat. Tehát egy dologban lehetünk biztosak, hogy mit nem akarunk, de hogy helyette hogyan rendezzük a felek vagyoni viszonyait, mi az, ami a gyakorlatban megállja a helyét és főleg mi az, amit vita esetén elfogad a bíróság, azt nem tudjuk.
